Írók
Itt minden íróról olvashattok.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Tartalomjegyzék
Babits Mihály
Élete
Született
1883. november 26.
Szekszárd
Elhunyt
1941. augusztus 4.(57 évesen)
Budapest
Nemzetiség
Magyar
Szülei
Kelemen Auróra
Babits Mihály
Felesége
Tanner Ilona
(írói álneve: Török Sophie)
Pályafutása
Jellemző műfajok
próza, elbeszélés, regény,
irodalomtörténeti tanulmány, esszé,
különböző lírai műfajok
Alkotói évei
1900-1941
Hatottak rá
Négyesy László(stílusgyakorlat)
Hatása
Juhász Gyula
Kosztolányi Dezső
Élete
Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében 1891-ben Pécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra[2] (művelt, versszerető - könyv nélkül tudta Puskin Anyeginjét, a Toldi szerelmét, A délibábok hősét). Az elemi iskolát Pesten, Pécsettvégezte, a ciszterciek gimnáziumába (ma: Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma) 1893 szeptemberétől járt. Ötödikes gimnazista volt amikor elvesztette édesapját, édesanyja a 2 testvérrel visszaköltözött az anyai nagypapa (Kelemen József) szekszárdi házába. A nagymama, született Rácz Innoncentia (Cenci néni a Halálfiai-ból) fogta össze a családot. Érettségi után a Pázmány Péter TudományegyetemBölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgató lett. Négyesy László híres stílusgyakorlatóráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Latin-magyar szakon szerzett diplomát. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta. Baján, Szekszárdon,Újpesten, Pesten, Szegeden (1906–1908) dolgozott gimnáziumi tanárként. Ez utánFogarason, majd 1911-1916 között az újpesti Könyves Kálmán, a budapesti tisztviselőtelepi, végül a Munkácsy utcai gimnáziumban tanított. Első művei aNagyváradon kiadott A Holnap című antológiában jelentek meg (1908).
1909-ben jelent meg első kötete Levelek Iris koszorújából címmel. 1911 folyamán jelent meg második kötete (Herceg, hátha megjön a tél is). Ekkor még főállásban tanító, az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban. 1913-ban írja meg első regényét A gólyakalifa címmel (mely azonban csak 1916-ban jelenik meg). Ebben az évben kezdi el lefordítani Dante Isteni színjátékát olaszról magyarra (1913-ban jelenik meg a Pokol, 1920-ban a Purgatórium, 1923-ban a Paradicsom). Fordításáért az olasz állam kitünteti, megkapja a San Remo-díjat (1940-ben utazik ki érte, San Remóba). Egy verse(Játszottam a kezével) megjelenésekor hazafiatlansággal vádolták, s bár a vers sokkal inkább volt háborúellenes, elvesztette tanári állását. Harmadik verseskötete, a Recitativ1916-ban jelent meg.
1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémiaalelnöke, 1925-ben elnöke. 1930-ban aKisfaludy Társaság rendes tagja. 1920. februárjától kizárásáig rendes tagja volt a Petőfi Társaságnak. A Nyugat főmunkatársa, majd1919-ben egyetemi tanár, de csak aTanácsköztársaság bukásáig.
1921. január 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasodott össze Tanner Ilonával.[3] 1924-ben az esztergomi Előhegyen vettek nyaralót, ahol a költő haláláig sokat időztek, Babits sok műve itt született. Ettől kezdve Babits a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Alapítótagja volt a városban máig működő Balassa Társaságnak.Esztergomi házában több híres írót, költőt, művészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett autogram-falat. A nyaraló maBabits-múzeumként működik.
1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátoraként dolgozott, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert. Munkatársa volt aBenedek Marcell főszerkesztésében 1927-ben megjelent Irodalmi Lexikonnak is.
1933-ban írta utolsó regényét, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát egy állandó háborúban élő kilátástalan világról. Az események egy meghatározatlan társadalomban játszódnak, ahol a háborúban a férfiak zöme már meghalt, így a nők is katonai szolgálatot teljesítenek. Elza pilótaként fogságba kerül és így saját szülővárosát kell bombáznia. 1929-től lett főszerkesztője aNyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, képtelen volt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban jelent meg aJónás könyve. 1941. augusztus 4-én halt meg.
- Tudtuk már rég, minden hiába, rák
- marcangol és szemedben ott ragyog
- egy messzi és örök dolgokból font világ,
- s hogy oly időtlen vagy te, mint a csillagok.
- Tudtuk, hogy meghalsz, tudtuk s mégis oly
- árván maradtunk most a Művel itt.
- Nagysága példa. És magasság.
- És szédület. Szivet dobogtató.
- (Radnóti Miklós: Csak csont és bőr és fájdalom, Babits Mihály halálára, részlet)
Költészete
Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására törekedett, erkölcsi felelősségtudattól áthatott, személyes arculata - erős érzelmi hatás egyidejű megjelenésével - inkább csak a háborús évektől jellemzi lírájának egy részét. Fortissimo című verséért - melyben az I. világháború tombolásának meg nem akadályozása miatt Istennel is pörbe szállt - vallás elleni vétség címen indítottak ellene eljárást; ugyanakkor művei sokaságában vall közvetetten vagy közvetlenül is alapjábankatolikus világszemléletéről. Elmélyült gondolkodása érvényesült részben filozófiaitárgyú esszéiben és az európai irodalom áttekintésében. Kísérletező készsége hagyományos és modern törekvések ötvözeteit nyújtó prózai írásaiban is megnyilatkozott. Legértékesebb prózai műve a Halálfiai című családregény. Eltérő korokból, s több nyelvből való fordításai - melyek alkalmanként az önkényességnek, illetve az önálló alkotásnak is teret adnak - líraiakon kívül drámai műveket is magukba foglalnak; kiemelkedő alkotása Dante: Isteni színjátékának tolmácsolása és az Amor Sanctus.[4]
Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!Érdekesség
- Bicsérdy Béla tanításainak hatására 1 évig bicsérdista életmódot folytatott. Ez a Kosztolányi Dezsővel folytatott levelezéséből derül ki.[forrás?]
